A p�rizsi Louvre m�r a Da Vinci-k�d sikere el�tt is a vil�g egyik legh�resebb m�zeuma volt, �m a Dan Brown bestsellere �ta l�tv�nyosan megn�tt a l�togat�k sz�ma. A rejt�lyekre h�res turist�kmnak azonban csal�dniuk kell.

A Da Vinci-k�d cselekm�nye a L o u v r e-ban kezd�dik, �s a m�zeum falai k�zt is �r v�get. A k�nyvben a megsebzett m�zeumigazgat� leszak�t a falr�l egy Caravaggio- festm�nyt, ami kativ�lja a riaszt�t, �s egy r�cs ereszkedik a gyilkos �s az �ldozat k�z�. �m a Cavaraggio k�peit nem ebben a sz�rnyban �rzik, �s a Louvre-ben egyetlen rejtett biztons�gi r�cs sincs.
    A t�rt�net egyik fontos ,,szerepl�je" Leonardo Szikl�s Madonna c�m� fesm�nye, amely a Don Brown szerint a Mona Lis�val szemben l�g a falon. Val�j�ban a k�t k�pet k�l�n termekben �ll�tott�k ki.
    A Da Vinci-k�d egyik legjobb h�z�sa a m�zeum �vegpiramisa k�r�l sz�tt legend�k feleleven�t�se. Csakhogy a Louvre csod�ja nem 666 h�romsz�gb�l, hanem 675 rombusz �s 118 t�glalap alak� �vegt�bl�b�l �ll. M�g nagyobbat csal�dna, aki Langdonhoz hasonl�an felnyitn� a piramis als� cs�cs�n�l elhelyezett g�l�t. A Da Vinci-k�d f� a gr�lt kereste a 90 cm magas betonpiramisban, amelyben val�j�ban a Louvre takar�t�szem�lyzete v�dreit �s felmos�rongyait.